Utak, ahol jártam - Tisch Ferenc írásai

2019\01\26

Kávéházi szösszenetek 10.

bogrek.JPG

 

Vörös rózsát kaptam tőle, az a kedvence.

 

Jótett helyében várt.

 

A főnök csak ott állt, tartotta a markát, a markában meg bennünket.

 

Érkezési sorrendben foglaltuk el a helyeket azoktól, akik már ott voltak.

 

Hal vagyok, és hát, szálkás.

 

Már éppen megbékéltem volna a sorsommal, erre megint kezdi.

 

A férjem és egyben a legjobb barátnőm.

 

Azt kérte, kövessék, de ők mondták neki, hogy ott már jártak.

 

Nihil, de azt is minek.

 

Amikor megértette, hogy rajta is múlik a globális felmelegedés, két fokkal letekerte az egóját.

 

A sors egymásnak teremtette őket, de valaki mindig közbejött.

 

A szkafander mögött érző szív lebegett.

 

Történelmi lehetőséget szalasztottunk el, most várhatunk a következő történelemre.

 

Kiváló ember, fogalmunk sincs, hogyan csinálja.

 

Egészséges mémnek adott életet.

 

Idegen országba szakadt meg hazánk fia.

 

Kérlek, résnyire hagyd nyitva a mondatot.

 

Szomorú hétvége volt, így egyedül a kastélyban.

 

Már a térképen eltévedtek.

 

A politikusok dühükben elkergették a népet.

 

Reggelente ilyen tájban tör rá a tettvágy, de már megtanulta leküzdeni.

 

Bennem angyalodra akadtál.

 

Túl nagy volt a hárem, fel kellett venni még egy szultánt.

 

A bolygóállások összefogtak ellene.

 

Színesben kérte a világot, de azt mondták, úgy már elfogyott.

 

A verseny erősítette a szellemet a palackban.

 

Ők kétszer annyian voltak, mi viszont gyorsabban futottunk.

 

A gyerekek a tankönyvekből azt tanulhatták, hogy a világ egy hatalmas definíció.

 

Reformokat sürgetett a tudatosságában.

 

A lovászfiú és a grófnő viszonyából a gróf került ki győztesen.

 

Abban a kerületben nem illett lakni.

 

Nem hiszem el, hogy nem tudod több tűzzel játszani azt a második alabárdost.

 

Megjöttek a számlák, úgyhogy én megyek.

 

Nosztalgiában mindig nagyon erősek voltunk.

 

Arra gondolt, mit is keres ő, univerzális lélek, ebben az egyszer használatos testben.

 

Huzatos egy szántóföld.

 

Megjöttek a számlák, úgyhogy én megyek.

 

Az igazság feltett kézzel állt a közöny előtt.

 

Kis pénz, kis foci, nagy pénz, kis foci.

 

Kétségbeesetten próbálták fékezni a korszellemet.

 

Többszörös patchwork család, egy ideje már maguk sem tudják követni, ki kicsoda.

 

Hozzánk képest külföldi.

 

Neked adtam az ifjúságomat, most azonnal add vissza!

 

Az igazságokat sokszor azért nem vettük komolyan, mert annyira közhelyesek voltak.

 

Mi olyan harmonikusan tudtunk vesszőt futni.

 

Végeztem a végtelennel.

 

Olyan hely ez, ahol szívesebben senki az ember, mint valaki.

 

 

más kávéház

2019\01\21

Bath Abbey lajtorjája alatt

bath_abbey.JPG

Ez a lajtorja a maga felfelé és lefelé vezető lépcsőivel, döntésekkel, igenekkel és nemekkel, egy lépés felfelé, egy lépés lefelé, ha jól alakul és emelek magamon, akkor kettő felfelé és csak egy lefelé.

Ilyenkor öröm tölt el, tükörként álomban levegőben úszom, az érzésnek persze sok arca van, gyerekeknek úgy mondjuk, az angyal örül a válladon, őt választottad, és nem a másik válladon kísértő hangot, a mindig felajánlkozót, a megmérőt, a felfelé ígérő, de lefelé vezetőt. A hangot, amely sokszor csak leheletnyit téríti el a hajót az eredeti iránytól, mindig csak kicsit terel arrébb, hogy aztán egy ponton az ember arra tekintsen körbe, hajója egy egészen más kikötő felé tart, mint ahová eredetileg indult volna.

Nagy útra vállalkoztunk, az angyal és én, ha tudjuk, mekkorára, el sem indulunk talán. Minden útnak van egy magasabb oktávja, célja, rendeltetése, ez a belső lajtorjamászás, a létrán való felfelé haladás, időn innen, téren túl, az emberi élet valódi lényege, amit a lélek majd magával vihet tudatosított esszenciaként, ha már levette fizikai testét, a földi kabátot. Minden tudás, élmény, tapasztalat, megfigyelés, döntés, külső és belső út ebben a tekintetben ér valamit, vagy  éppen semmit, emel, vagy lefelé taszít, akár érzékeljük azt a pillanat sodrában, akár nem.

Az angyal próbál emlékeztetni erre, irányban tartani tudatot, figyelmet, emel és felfelé segít, miközben én sokszor arra kérem, figyeljünk jobban a földi élet szempontjaira is, két lépcsőfok, döntés, emelkedés között, ha már sorsként az emberléten keresztüli tapasztalást választottuk.

Bennem emberedre akadtál, mondogatom időnként az angyalomnak.

Bennem angyalodra akadtál, mondogatja időnként az angyalom nekem.

angyal_2.jpg

fénykép angyal katedrális lajtorja Anglia Bath egy kép egy gondolat

süti beállítások módosítása