Kávéházi szösszenetek 5.

Nincs az a pénz, amiért van az a pénz.

pava.jpg

 

Elvarázsolt egy mágus.

 

Mire az ország felkelt, a felkelés elaludt.

 

Magának való típus, másnak semmiképp sem ajánlanám.

 

Felismerte magát egy barlangrajzon.

 

Az ellentengernagy elmagyarázta a lesszabályt.

 

Farkas farkasnak embere.

 

Már eleve elhidegülten ismerkedtek meg.

 

Amikor megértette, hogy rajta is múlik a globális felmelegedés, két fokkal letekerte az egóját.

 

Ülő Bika, a legfürgébb harcosunk.

 

Megadtuk magunkat egy következő kapitulációnak.

 

Átsorolását kérte egy másik állatfajba.

 

Huszáros hajráf.

 

Befogott szánkat nyomták le a torkunkon.

 

Szegény cica az egér miatt került kutyaszorítóba.

 

A fiatalok és az idősek beszélgetését tolmács segítette.

 

Újragondolt tökfőzelék volt, sok áfonyával.

 

Virtuális világtalan.

 

A sors egymásnak teremtette őket, de valaki mindig közbejött.

 

Művész létére egészen életrevalóan gondolkozik.

 

Keserűnek gondolta az életét, pedig valójában savanyú volt.

 

A szkafander mögött érző szív lebegett.

 

Végeztem a végtelennel.

 

Örülünk, hogy kialakult az önálló személyiséged, bár nem pont ilyenre gondoltunk.

 

Idegen országba szakadt meg hazánk fia.

 

Eluralkodott rajta az érzelmi állapot.

 

Nagy tételben fogadás jobbról.

 

Engem azért a sorserők sorsa is foglalkoztatott.

 

Nem kérek, köszönöm, láttam, hogyan készült.

 

Nincs az a pénz. amiért van az a pénz.