Kávéházi szösszenetek 15.

gyongysor.jpg

 

A kiváló hajrának köszönhetően még éppen elérte a rajtot.

 

Nép-nemzeti nyugatos, mindenki utálja.

 

Minden megoldási lehetőséget kizártunk, hogy végre feladhassuk.

 

Ez egy életre szóló eldöntendő kérdés.

 

Azzal volt a tavasz, hogy télre úgyis megőszül a nyár.

 

Helyes gyerek, helytelen gyerekkor.

 

Irodalmi klubot alapított, ott találkozik az olvasójával.

 

Nekünk még egy rendes diktátorra sem telik.

 

Tiszteletünket tettettük.

 

Egyszer csak megmutatták neki, mi minden kerülte el őt egy hajszálnyira az életében.

 

Már a csendemet sem értette, hogyan értette volna a gondolataimat.

 

Ebben a szalmazsákban tartjuk a bankkártyákat.

 

Nem emlékeztek, hová tettem az emlékirataimat?

 

Étteremben csak olyan ételt választott, amelyiknek ki tudta mondani a nevét.

 

Hétköznapi ember volt, nehezen viselte a hétvégéket.

 

Ezt a ruhát már láttam valahol rajtad tegnap.

 

Nem a bánat miatt kesergett, hanem csak úgy, a maga örömére.

 

Megtört derekával együtt adta be a kulcsot.

 

Kerestük, kit utánoz, de ő volt az eredeti.

 

Most már a lelkesedése is oda került, ahol eddig a hite volt.

 

Aligátornak vagy krokodilnak tetszik lenni?

 

Mondtuk a kiállítási tárgynak, úgy álljon itt, hogy innentől ő már művészet

 

Nem agár, hanem pincsi, csak nagyon motivált.

 

Biztos, ami biztos, csak súgtam azért a belső hangnak.