Én is ezt gondoltam, amíg meg nem mondták, hogy ezt ne gondoljam.

A tanagyag a mai órán betöltésre került.

Közétek szeretnék tartozni, lesztek olyanok, mint én?

Kitanultuk a mesterséget, most meg vesződhetünk a robotokkal.

Legyőznie nem sikerült ugyan magát, de egy döntetlenre azért jó volt.

Azt hitte, érdemes művész, aztán rájött, hogy nem érdemes.

Hidegtál lesz, sapka, sál.

Tükröt tartott az arctalan tömeg elé.

Hamisnak tűnt, de lehet, hogy nem is azt a dalt énekelte.

A tüzes menyecske forrón sütött le a juhászbojtárra.

Felvilágosítottuk abszolút uralkodónkat az idők szaváról.

Ön egy túlképzett, nálunk sokkal okosabb ember, nem gondolja komolyan, hogy felvesszük?

Kezdem mindjárt a közepén, az elejét meg majd elmondom a végén.

Hoztam egy selyemzsinórt, utánvéttel.

A távolban akkor tűnt fel a Közel-Kelet.

Nagy tételben fogadás jobbról.

Már megtanultuk büszkén viselni a használt ruhákat.

Ő itt Ülő Bika, a legfürgébb harcosunk.

Honnan veszed magadnak a bátortalanságot?

Vadnyugati pályaudvar.

Kérte a fehér palástot, amivel át lehet sétálni az életen.

Azt mondta, szeret, de semmi több.

A kultúra aznap este megadta magát.

Megélted, vagy leélted vele?

Az idős politikus hintapolitikájában kissé megszédült.

Hozzánk képest külföldi.

Autodidakta módon felejtette el a szöveget.

Szép ez az ország, rövidesen a miénk lesz.

Minden árnyéknak megvolt a maga embere.

Megoldhatatlan feladat elé állítottuk a gordiuszi csomót.

Jegyeket, bérleteket kérem a nálam gyengébbektől.

Adtam neki egy ölelést, ne érezzem már magam olyan egyedül.

A kétségünk válaszúthoz érkezett.

Van-e élet az érzelmek felett?